Nem vagyok a téma tudós ismerője. Középiskolai tanárként, de inkább, mint hatgyermekes édesanya, gondoltam át ezeket a dolgokat, olvastam néhány könyvet a szakirodalomból és saját tapasztalataimból próbálom közérthetővé tenni ezt az írást. 

Az amerikai Harvard Egyetemen egy 15 tagú kutatócsoport 10 évig tanulmányozott kisgyermkeket, hogy felismerjék azokat az élményeket, amelyek hatására a gyermekekből inteligens ember lesz. A vizsgálatok eredményét Dr. James Dobson is ismerteti Az akaratos gyermek című könyvében.

• Mindinkább világossá válik, hogy az emberi képesség gyökereit a fejlődésnek eme kritikus 8-18 hónapos korig terjedő időszakában kell keresnünk. A gyermeknek e rövid néhány hónap leforgása alatt szerzett élményei és tapasztalatai nagyobb hatással vannak későbbi inteligenciájuk kialakulására, mint bármelyik megelőző vagy azt követő időszakban. (Nem hibáztathatjuk az óvodát vagy iskolát gyermekünk számunkra nem megfelelő tanulmányi előmenetele miatt, hiszen erre a korra már értelmi színvonala kialakult. Ezek az intézmények már inkább csak lexikális ismeretanyag átadására képesek, az alapot nekünk kell kifejleszteni az első másfél évben.)
• A legfontosabb környezeti tényező a gyermek életében az anya. Ha akarja, ha nem jobban befolyásolja gyermeke élményeit, mint bármely más személy, vagy körülmény.
• A gyermekhez intézet élő beszéd (nem tévesztendő össze a rádióban, televízióban vagy mások jelenlétében lezajló beszélgetéssel) életfontosságú az alapvető nyelvi, intellektuális és szociális készségek fejlődésében. A kutató ezt úgy összegezték: "Színes társasági élet biztosítása a legjobb, amit tehetünk egy tizenkét-tizenöt hónapos gyermek jó értelmi képességeinek kialakítása érdekében."
• Azok a gyermekek, akiknek szabad mozgási tere volt otthon, sokkal gyorsabban fejlődtek, mint azok, akiknek mozgását korlátozták.
• A szűk családi kör az oktatás legfontosabb közvetítő rendszere. Ha egészéséges, jó képességű gyermeket akarunk nevelni, ezt a családi egység erősítése és a benne előforduló kölcsönhatások minőségiejlesztése álta érhet el.
• Azok bizonyultak a legjobb szülőknek, akik az alábbi három kulcsfontosságú szerepben jeleskedtek:
• 1. gyermekeik környezetének remek tervezői és szervezői voltak
  2. megengedtek gyermekeiknek, hogy rövid, félperces időszakokra félbeszakítsák őket. Ezalatt tapasztalatot cseréltek, információt közöltek egymással, bátorítást és vigasztalást nyújtottak és kölcsönösen lelkesedtek egymás dolgaiért.
  3. szigorúak voltak a fegyelmezés területén, de ugyanakkor kimutatták gyengéd szeretetüket gyermekeik iránt.

(folytatjuk)

Ágostonné Szőcs Anna

Forrás: LLL