A csontritkulás és terápiája |
A csontritkulás (osteoporosis) a csontos vázrendszerünk betegsége. Csökken a csontok tömege és romlik a szerkezetük, ezáltal megnő az esély a spontán törésekre és csontdeformitásokra. Mindenekelőtt nőknél fordul elő a változókor után, habár manapság, egyre gyakrabban lép fel férfiaknál is. Egészséges felnőtteknél a csontépítési, és -bontási folyamatok egyensúlyban vannak. Ez az osteoblastok (csontépítő sejtek) és az osteoclastok (csontbontó sejtek) összehangolt munkájának az eredménye.
Csontritkulásnál ez a kiegyensúlyozott viszony zavart szenved. Vagy a csontépítés csökken vagy a csontleépítés fokozódik. Ennek eredményeként a csontok ritkák, porózusak és törékenyek lesznek. Már egy jelentéktelen megbotlásnál fennáll a törés veszélye. Leggyakrabban a csigolyatest és a combnyakcsont törik. A kisebb balesetekből eredő csontsérüléseknél alapos a gyanú az osteoporosisra. A csigolyatestek összeroppanása lehet észrevétlen és teljesen fájdalmatlan. Csoportosítása Kialakulása alapján két nagy csoportja van a betegségnek: az elsődleges és a másodlagos csontritkulás:
Az osteoporosis tünetei
Az osteoporosis diagnózisa
Sajnos, legtöbbször a diagnózist már csak akkor ismerik fel, amikor a csonttörés megtörtént. Röntgenfelvételen a csontritkulás 30%-os csonttömeg vesztés után válik láthatóvá. A csontdenzitometriával jóval korábban felismerhető a betegség, még mielőtt a sérülések bekövetkeznének. A rendszeres ellenőrző vizsgálatok segítenek az állapotfelmérésben és így, a megfelelő mozgásprogram kialakításában is. Az osteoporosis kezelése
A fizioterápia célja
Fizioterápiás módszerek:
Az egészséges csontanyagcseréhez egészséges egyensúlyt kell kialakítani a táplálkozás (sok kálcium, kevés foszfor), aktív mozgás, napfény (az aktív D3 vitamin képződéséhez) és hormonháztartás terén. Az osteoporosis kezeléséhez mindenekelőtt egy alapos kivizsgálás, pontos diagnózis szükséges, amely alapján ki lehet alakítani a megfelelő életmódot. Általánosan elmondható, hogy az osteoporosist sok ember megelőzhetné a rendszeres fizikai aktivitással, izomerősítéssel és a helyes táplálkozással. Ezért táplálkozzanak helyesen, kerüljék a káciumszegény és foszfátokban, oxalsavakban gazdag élelmiszereket és figyeljenek a szükséges D vitamin bevitelre. A testnek szüksége van rá, hogy a kálciumot a csontokba kösse. Végezzenek naponta testmozgást, mert így a megmozgatott testrészekben fokozódik a csontanyagcsere, melynek segítségével a kálcium beépülés is felerősödik. A csontritkulás megelőzésének szempontjából hasznos pl. a gyalogolás, a futás, a tánc, a túrázás. Ha mindeközben a napfény is ér bennünket, akkor a D vitamin képződéséért is tettünk. Az oszteoporózisos betegek tornája Nemcsak a megelőzésnek, hanem az oszteoporózis terápiájának is elengedhetetlen része a rendszeres mozgás. Így megakadályozható a további csonttömeg vesztés, javul a vérkeringés és még sokáig megőrizhető a fizikai erőnlét, amely megkönnyíti a mindennapi életet.
Hogyan hat a mozgás a csontokra? A fizikai aktivitás alapszabályai csontritkulásnál:
Az oszteoporózisos betegeknek megfelelő sportok a természetjárás-túrázás, a tempós gyalogolás, az úszás és a tánc. Nem gyakorolható a tenisz, a squash, a csoportjátékok, mint pl. a foci, kézilabda, valamint a küzdősportok, a törések veszélye miatt. Az előrehaladott csontritkulásos betegeknek óvatosabb torna javasolt.
Berényi Grilla |