A
scoliosis szó az ógörög nyelvből ered: görbületet jelent, a ferdeség
kifejezésére szolgált. Az orvostudományban a II. század óta használják
a gerinc oldalirányú elhajlásának gyűjtőnevének. Mikor az oldalirányú
elhajláshoz torzió is társul, akkor nevezzük strukturális scoliosisnak.
Ebbe a kategóriába tartozó scoliosisok 80 %- a ismeretlen eredetű. Az elváltozás a csontérés befejezése előtt alakul ki, a tér mindhárom irányában létrejön; a betegség minden esetben háromdimenziós.
Egy betegséget akkor nevezünk idiopathiásnak, amikor nincsen biztosan kimutatható összefüggése valamilyen kiváltó tényezővel. Tehát ismeretlen etiológiájú, a csigolyák aszimmetrikus növekedése következtében kialakuló oldalirányú gerincgörbület. Egyes esetek progresszióra hajlamosak, súlyos gerinc-, és mellkasdeformitást okozhatnak, mások enyhébb lefolyásúak. Mivel az etiológia ismeretlen, nem tisztázottak azok a tényezők sem, melyek a görbület progressziójáért felelősek. A betegség kezdetének időpontja jelentősen befolyásolja a görbület nagyságát.A betegség kialakulása egyelőre nem előzhető meg, a korai felismerés és kezelés a védekezés egyedüli hatásos módja. A kórok pontos ismeretének hiányában a kezelés tüneti.
A betegség klinikai képe és diagnosztizálási lehetőségei
A kórkép nem jár szokványos betegségtünetekkel, jellemzően fájdalommal sem, eleinte csupán kisebb-nagyobb aszimmetriák árulkodnak a gerincprobléma meglétéről. A diagnózis felállítását segíti, ha hátfájdalom áll fenn, és emiatt kerül orvoshoz.
A strukturális scoliosis vizsgálatakor a tér mindhárom síkjában kialakult deformitást figyelembe kell venni. Ezeket képalkotó eljárásokkal tudjuk láthatóvá tenni.
A strukturális scoliosisnál a röntgenfelvétel készítése alapfontosságú. A felvételnek álló helyzetben kell készülnie és két irányból kell hogy mutassa az egész gerincet.
Kezelési lehetőségek
A scolisosis kezelésének megválasztásánál három tényezőt kell figyelembe venni: a deformitás nagyságát, a csontérettséget és a progresszió várható mértékét. Ezek alapján a 20 Cobb-fok alatti görbületű betegnek intenzív mozgásterápiát ajánlunk és rendszeres kontrollt, hogy követhessük, fokozódik - e a görbület. Röntgenvizsgálattal alátámasztott gyors progresszió esetén már 15-20 Cobb-foknál, egyébként 20-45 fok közötti görbületek esetén korzettkezelést indítunk. 40-45 Cobb-fok feletti görbületnél műtéti terápia válhat szükségessé.
Sok esetben azonban a valóság rácáfol a protokollra; tekintve, hogy eltérő szituációkkal találkozunk, gyakran nem ezen irányvonalak mentén határozzuk meg a terápiát.
A terápia alapvető kritériuma a személyre szabottság és a változatosság.
Komplex mozgásterápia
A
korzett nélküli mozgásterápiás kezelés része a „klasszikus
gyógytorna" és a Schroth-terápia. Korzettben klasszikus gyakorlatsort,
speciális önkorrekciót és proprioceptív tréninget tarthatunk.
Illetve korzettben vagy az anélküli egyéb mozgás, sportolás szerepe
is fontos a kezelés során.
Pollák Szilvia gyógytornász